Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a tévészékház 2006-os ostroma alatt. Erről maga a rendőrtábornok számolt be a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén.

Szabadfi Árpád elmondta, hogy az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este - "mikor megindultak a drámai események" - a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi akkor beszélt a kormányfővel, amikor elmondta neki, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe.

A NapiászOnline elsőként kapott exkluzív felvételeket a börtönből, melyet az előzetes letartóztatását töltő Budaházy György ügyvédeje, Dr. Gaudi-Nagy Tamás Jobbikos képviselő készített

A NapiászOnline-on megjelent exkluzív interjú miatt kezdeményezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Központi Nyomozó Ügyészség kamarai fegyelmi eljárást Budaházy György ügyvédje, Dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen. Az eljárás kiváltó oka az a hangfelvétel volt, melyet a NapiászOnline tett elsőként közzé és amely egy védői konzultáció alkalmával lett rögzítve - az ügyvéd szerint jogszerűen. - A Budapesti Ügyvédi Kamaránál kezdeményeztek fegyelmi eljárást ellenem, mert júliusban egy védői konzultáció alatt diktafonnal jogszerűen rögzített egyórás beszélgetésem részletei több sajtóorgánumban is megjelentek - mondta el az üggyel kapcsolatban a NapiászOnline-nak Dr. Gaudi-Nagy Tamás. - Az interjút követően a sajtótilalmat azonnal feloldották Gyuri számára, így több médium is készíthetett vele riportot.

Budaházy: "Azok a terroristák, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe!”

Azt esetleg a szememre lehet vetni, hogy álmokat kergettem, de azt senki sem mondhatja, hogy tönkre akartam tenni a hazámat – vallja Budaházy György, aki a váci börtönben adott interjút a Magyar Nemzetnek. A koncepciós jellegű eljárás során terrorizmussal gyanúsított Budaházy visszautasítja, hogy bármi köze lenne a Molotov-koktélos támadásokhoz, de szerinte azok nem is tekinthetők terrorakcióknak. "Azok a terroristák, akik 2006-ban belelövettek a tömegbe” – hangsúlyozza a Hunnia mozgalom vezetője.

1940. augusztus 30-án délután 3 órakor hirdették ki a tengelyhatalmak — Németország és Olaszország külügyminiszterei, Joachim von Ribbentrop és Gian Galeazzo Ciano — a bécsi Belvedere-palotában a második bécsi döntést, amely 43 ezer négyzetkilométernyi észak-erdélyi területet juttatott vissza Magyarországnak 2,5 millió lakossal. Visszakerült Nagykároly, Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, valamint az egész máramarosi terület és a Székelyföld.

Horthy Erdélyben, 1940 (forrás: wikipedia.org)

Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György augusztus 20-án az új gárdakapitányért küzdöttek, vállvetve a Jobbik jogsegéllyel és a nemzeti jogvédőkkel

A jogellenesen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület és Magyar Gárda Mozgalom jogutódjának nem minősülő Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom nemrég megválasztott új főkapitányát Inárcsi Józsefet Pintér terrorlegényei a Jobbik Margit-szigeti nyitó önkormányzati választási kampányrendezvényéről azzal a képtelen és nyilvánvalóan jogsértő indokkal állították elő augusztus 20-án, hogy az általa viselt fekete pólón szereplő felirat (Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom) szabálysértést valósít meg. Ezzel a "forradalmi kormány" ismét tanújelét adta annak, hogy - kenetteljes mondatai ellenére - a Gyurcsány-rendszer jogfolytonosságát elismeri (Gyurcsányék alkotmányellenes jogszabályát ("feloszlatott szervezetben való részvétel") nemrég - a Jobbik tiltakozása ellenére - az Országgyűlés szégyenére törvényerőre emelték), és folytatják a nemzethű gárdisták elleni hajtóvadászatot.

"Összefogás Budaházyért" címmel nagyszabású tüntetésre kerül sor a Kossuth téren, szeptember 13-án, hétfőn,18 órától, ahol felszólalnak a nemzeti oldal ismert személyiségei is, többek között Gaudi-Nagy Tamás.

A rendezvényen fellép a Kugli együttes is!

A „modern” Magyarország politikai foglyainak története 2009 áprilisában kezdődött. Ettől az időponttól kezdve havonta hurcoltak el hazafiakat a hatalom végrehajtói. Budaházy György és sorstársai ellen eddig egyetlen valós bizonyítékot sem találtak, mégis több hónapon keresztül kiemelt biztonsági fokozatban tartották őket, embert próbáló körülmények között, korlátozva a kapcsolattartást családjukkal és a nyilvánossággal.

Körülbelül 60 fő jelent meg a XIII. kerületi rendőrkapitányság előtt. Közben Dr. Gaudi-Nagy Tamás is megérkezett a helyszínre.

A rohamrendőrök a semmiből, célirányosan, óriási erőkkel érkeztek a margitszigeti rendezvényre, mindenkin átgázoltak, és a Magyar Nemzeti Gárda új főkapitányát, a terepszínű nadrágban, fekete pólóban álldogáló Ináncsi Józsefet megragadták és elhurcolták - adja hírül a Barikád.

Hiába érkezett azonnal a segítségére Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Staudt Gábor budapesti főpolgármester-jelölt, a rendőrök alkotmányt, emberi jogokat és erkölcsöt felrúgva elráncigálták, autóba tuszkolták és elhurcolták Ináncsi Józsefet.

Aki látta a Hír Tv Célpont című műsorában a börtöninterjút Budaházy Györggyel, talán kicsit elgondolkodott, ki is ez az ember, és miről is van szó. Ahogyan szokták mondani, érzékeny téma , jogásznyelven folyamatban lévő ügy, döntsön a mindig rendkívül független bíróság.

Budaházy egyesek szemében szabadságharcos, romantikus hős, mások szemében holmi katonai szárny szellemi vezetője, terrorcselekmények kitervelője. Több mint egy éve ül a börtönben, ártatlannak vallja magát, szerinte bizonyítékok nincsenek ellene.